Simonyi András (HTE): Amióta a HTE-ben vagyok ez volt a második döntetlenünk, így szokatlan számomra a mostani helyzet. Borzasztóan nehéz értékelni a meccset, de természetesen megteszem. A lefújás után elnökön, szurkolón, játékosokon, sem rajtunk a szakmai stáb tagjain nem láttam örömöt, mindannyian úgy éreztük, hogy most verhető lett volna az ASTRA. Ilyenkor jut eszembe gondolta volna valaki azt, hogy egyszer az lesz a legnagyobb problémánk, hogy "csak" döntetlent játszunk a női futsal egyeduralkodója ellen?! Bizony nagy utat tett meg ez a csapat a két és fél év alatt, amióta az új éra elkezdődött. Magasan van a mérce, állandó győzelmi kényszerben vagyunk, s elfelejtjük, hogy a többi csapatnak is vannak céljai a bajnokságban és a kupában is. Gyakorlatilag minden fél évben új csapatot kell építenem tőlem független, sportpolitikai okok miatt, s bár mindenki tudja a csapatépítéshez idő kell, az elvárások miatt nekünk mindig le kell győznünk az időt. Aki figyeli a meccseinket igazolhatja, hogy meccsről-meccse fejlődünk, a legtöbb gólt mi szereztük a bajnokságban,a leglátványosabb és legőszintébb futsalt mi játsszuk a mezőnyben, erre vevő a közönség. A tegnapi meccsen úgy éreztem az elmúlt év ASTRA elleni mérlege nyomott hagyott bennünk. Előző meccseken 7-8 gólt szereztünk, s javult a helyzetkihasználásunk s bármilyen fura a bajnok ellen is legalább annyi lehetőségünk volt a gólszerzésre, mint az előző meccseken. Megremegtek a lábak, rossz döntéseket hoztak a játékosok, s az ASTRA van olyan erős, hogy ha látja rajtunk a bizonytalankodást, azt azonnal megérzi és gólokkal büntet minket.

Természetes az is, hogy ha valaki felvállalja a támadójátékot, a védelme sebezhetővé lesz, ennek ellenére sokallom a kapott gólok számát. Pedig azt szokták mondani a védekezést a könnyebb összerakni, a támadást nehezebb, nálunk ez fordítva működik. Nagyon tetszett, hogy kétgólos hátrányban sem omlott össze a csapat, s hatalmasat küzdve jöttünk vissza a meccsbe, megérdemelten egyenlítettünk ki, s az utolsó percekben egy kapuztunk. Varga Luca viszont remekül védett, sajnos a kapusok közt nagy volt a különbség, pedig láthattuk tegnap, hogy egy jó formában lévő kapus szárnyakat adhat csapatának. Viszont Lilla sem gép, ő sokat letett már az asztalra így nem hibáztatom a pontvesztés miatt, hiszen sokat köszönhetünk neki. Ami negatívum, hogy ez egy nyerhető meccs volt, csak sajnos második félidei rövidzárlatunk két pontunkba került. Fel kellett volna őrőlnünk ellenfelünket, de nem így történt. Ne felejtsük azonban el, hogy 7 forduló után 16 pontunk van, második helyen áll újjáalakult csapatunk, ami kimondottan jó teljesítmény. Senki nem gondolta volna, hogy 7-10 ponttal előzzük meg az ASTRÁT, így nincs ok az elkeseredésre. Időnk sincs rá, hiszen jönnek a rangadók, legközelebb például a leggazdagabb magyar csapat a Rába ETO otthonába látogatunk, akik minőségi légiósokat vetnek be ellenünk. Borzasztó nehéz meccs lesz, hiszen sportdiplomáciában is erős az ETO, a csapatuk is nagyon erős. Nagy szükség van a szurkolók biztatására. Annyi változás lesz, hogy Győrben kevesebb játékost fogok benevezni a meccsre, mert az ASTRA is bebizonyította, a kevesebb néha több. Ez volt számomra a derbi legnagyobb tanulsága.

Hajrá Böszi !!! Hajrá HTE !!!