Egy izgalmas bajnoki meccsen vagyunk túl, nagyon lendületes, lüktető volt a játék, mivel mindkét csapat felvállalta a támadójátékot. Hogyan vélekedik a látottakról?

– Úgy gondolom, hogy az első félidőben kimondottan jól futballoztunk, az ellenfél is kitűnően játszott, de ennek ellenére azt gondolom, hogy mi irányítottuk a mérkőzést. Többet birtokoltuk a labdát, talán több kialakított helyzetünk is volt. Az ellenfél viszont könyörtelenül kihasználta a hibáinkat, amiből sajnos jó pár akadt a mérkőzésen és ez el is döntötte.

Azt lehetett érezni az MTK játékából, hogy folyamatosan veszélyt jelentenek a putnoki kapura, bennük van a gól. Hogy látja mindezt?

– Ez inkább az első félidőre volt igaz. A második félidőben már kevesebb veszélyt jelentettünk a kapura, kivéve az utolsó tíz percet.

A látottak alapján úgy tűnt, hogy a Putnokhoz hasonlóan az MTK legfőbb erőssége is a hatékony csapatjáték és nem az egyéni képességek kidomborítása. Erről mit gondol?

– Igen. Próbáljuk képezni a gyerekeket a rövid passzos összjátékra, erre tesszük a hangsúlyt. Ami az első félidőben vissza is köszönt, ügyesen futballoztunk, de nagyon fiatal társaság a miénk és az az igazság, hogy ez meg is látszott. A tapasztaltabb felnőtt csapat ezt ki is használta.

Teodoru Vaszilisz, az MTK első csapatának mestere azt nyilatkozta az imént, hogy ebből a csapatból 2-3 játékost fel fog tudni vinni a nagy csapatba a tavasz folyamán. Mit szól ehhez?

– Ezért dolgozunk és remélem, hogy így is lesz. Van néhány ügyes játékosunk. Remélem, hogy a fejlődésük töretlen lesz és egy fél év vagy egy év múlva az első csapatban is be tudnak mutatkozni.

Egy nagyon jó MTK-val játszottunk, akikkel még sokaknak akadnak még problémái. Borzasztóan gyorsak, mozgékonyak, technikásak. Hogy láttad az egész mérkőzést? Mennyire volt nehéz szerinted?

– Olyan volt nagyjából, amire készültünk, egy labdaügyes, játszó csapattal találkoztunk. NBI-es edzőként, amikor az utánpótlásban dolgoztam, sokszor találkoztam velük, így tudtam, hogy nagyjából mi várható. A három belső középpályásuk általában jól mozgatja a csapatot, a szélsők pedig fent játszanak. Ezt próbáltuk kihasználni, ami végül sikerült is, mert tudtuk, hogy a két belső védő emberrel fog maradni és ott kell bemenni az üres területekre, megpróbálni megfutni őket. Nagyon feltolták a védekezésüket, ennek ellenére nagyon hamar gólt szereztünk, ezt követően viszont butaságokat csináltunk és kétszer is lekontráztak minket. Az elsőből nem kaptunk gólt, de a másodból már igen, sőt öt percre rá majdnem még egyet. Ez nagy felelőtlenség, hiszen megbeszéltük, hogy zárt védekezés ellen nehezebben fogunk tudni játszani, viszont, ha kinyitjuk a védekezést, a sebességük azért jó, jól csinálják a kényszerítőket, tehát mögénk fognak tudni menni. A félidő felénél szóltam a játékosoknak, hogy kicsit visszább kell hozni a védekezést, túl nagyok voltak a távolságok és egy masszívabb védekezést próbáltunk alkalmazni. Láttam, hogyha nyitottabbak maradunk akkor ebből sajnos vereség lesz. Madarász Janinak volt egy kontrája, amit szépen végigvittünk és abból vezettünk 2:1-re. A második félidő elején rúgtunk egy harmadik gólt és azt gondolom, hogy ezután a 60. és 94. perc között nem volt senkinek helyzete. Majd a végén szögletből kaptunk egy gólt, ami megint nagy butaság volt. Továbbra is úgy érzem, hogy ez így még vékony, még igazolnunk kell, mert nem nagyon tudok belenyúlni a meccsbe, különösen a védelembe.

A múlt héthez képest úgy tűnt, hogy mindenki többet tett hozzá az eredményhez, jobbak voltak az egyéni teljesítmények és a csapatjáték is. Neked mi a véleményed erről?

– Igen, másabb meccs volt. Tudtuk, hogy lesz hely, tudtuk, hogy itt kijöhet a támadóink közül Csirszki Martinnak, Kovács Bencének, Madarász Janinak vagy épp Marcinaskó Marcellnak a jó egyéni képessége, és hogyha egy rendezettebb alapvédelem ellen tudnak menni, akkor ők jól csinálják meg az utolsó cseleket és az utolsó passzokat is. Tudtam, hogy ezekben több lehetőségünk lesz. A két bekapott gólt soknak találom és igazából úgy veszem, hogy három lövés találta el a kapunkat és kettő ebből gól lett. Nekünk talán négy találta el a kaput, abból három gól lett. Az elsőt szépen felcsavarta a srác, az védhetetlen volt. Az utolsó meg szerencsés gól volt, mert kapufáról pattant vissza, de ott sem kellett volna eljutni a fejesig sem.

Azt mondtad korábban, hogy egy 5:4-es győzelemmel is kibékülnél, most 3:2 lett az eredmény. Összességében elégedett vagy?

– Természetesen. Itt a három pont volt a fontos. Az első meccs nagyon rosszul érintett minket. Tudom, hogy a tállyaiak elég nagy gondokkal küzdenek most, játékosilag kevesen vannak. Ez ki is jött, hiszen öt gólt kaptak a Jászberény ellen hazai pályán. Nem megbántva a Tállya csapatát azt kell, hogy mondjam, hogy azt nagy luxusnak tartottam, hogy otthon nem tudtuk őket megverni. Ha viszont úgy nézem, hogy ott ikszeltünk, itt nyertünk, így nagyjából az első két fordulóból úgy jöttünk ki, ahogy vártuk, tehát négy ponttal. Nagyon nehéz lesz ez az év, én ezzel tökéletesen tisztában vagyok és biztos az is, hogy ebbe még jobban bele fogok őszülni. Látom a hibákat, de nem nagyon tudok belenyúlni. Nem csak csapat szinten követünk el hibákat, hanem egyénileg is, még nem álltunk össze. A védőink túl messze vannak egymástól bizonyos szituációkban, lásd a gólnál, amit kaptunk. Ott is egy sima befelé cselből csavarta be a srác a gólt, amit le lehetett volna védekezni. Olyan hibákat csinálunk, ami az összeszokottságnak a hiányát jelzi és ami még a másik problémám, hogy nem nagyon tudok drasztikusabb változtatást a csapatban meglépni. Olyan játékosokat hoztam be a mai meccsen is, akik nem a védekezésről híresek, hanem inkább a támadásról. Tehát úgy kellett változtatnom, ahogy mondani is szokták, hogy legjobb védekezés a támadás.